IRODALOM TÉTELEK
|
Kosztolányi Dezső versei Hajnali részegség A magyar líra egyik legcsodálatosabb darabjában, Kosztolányi a gyógyíthatatlan beteg ember számvetését készíti el. Ez a prózai mű, A költő saját létét próbálja belevetíteni alteregójába. A mű azzal a motívummal kezdődik, hogy egy feltehetőleg hozzá közelálló emberrel beszélget, mindenféle hétköznapi dologról. Elindul a hétköznapi lét sivárságából, s eljut a hajnali ég csodájáig. A baráttal történő beszélgetés indítja el az intim gondolatsort. A teret, párhuzamosan tágítja az ágytól az ablakig, majd eljut felemelkedve az égboltig. Mindeközben a sanyarú emberi sorsot mutatja be hasonlatokkal élve. „fekszenek mint a halottak”, „házuk, mint a skatulya” A beszélő maga is azonosul a többiekkel. Ezt, a többes szám első személyű birtokos esettel fejezi ki. A költemény első nagy egysége, a szürke környezetet, és a lehangoló, elgépiesedett világ képét tárja elénk, és ebből a környezetből szeretne megszabadulni a költő. A kiábrándító léttel szembekerül, a létezés misztikus szépsége. Az égboltot egy hatalmas bálhoz hasonlítja, és ahogy a nap felkel folyamatosan, mennek haza a vendégek, majd a csoda véget ér. A művet lezáró vallomásban jelen van az önfeledt, gyermeki boldogság, és a közeli elmúlástól való félelem. A költemény egésze tehát annak a gondolatnak a jegyében fogant, hogy a mindennapokban is meg lehet találni a szépet és a jót. Halotti beszéd (1933.) A felütés a maga allúziótechnikájával a legrégibb magyar nyelvemlékre, a ‘Halotti beszéd és könyörgés’-re utal. A rájátszás egyszerre jelzi, hogy az irodalom kezdetektől fogva a legfontosabb témákkal foglalkozik, és egyúttal Kosztolányi kötődését is jelzi a magyar nyelvhez. A zárlat a népmesék motívumát, állandó nyelvi fordulatát használja; ennek funkciója szintén az időtlenítés és általánosítás. A vers tételmondata: “Ilyen az ember. Egyedüli példány”. Ezt bizonyítja Kosztolányi erkölcsi, filozófiai és tudományos szinten is. Az ember legfőbb értéke megismételhetetlen egyedisége, így válik halálával pótolhatatlanná. Sajátossága a kései nagy Kosztolányi-verseknek a lírai én rendkívüli közvetlensége az olvasóval, a kapcsolatteremtő (fatikus) funkció felerősítése. Ez éppúgy a közös sorsra és sorsvállalásra utal, mint a választott téma. Kosztolányi érett költészete Az 1930 – as években születnek meg azok a versei amik Ady és Babits színvonalára emelik költészetét. 1935 – ben jelenik meg Számadás című ciklusa, melyben számot vet életéről, és értékeli a költészetét. Keletkezési háttér: (Ady kritika)(Betegsége és annak súlyosbodása)(Eleinte vetekszik az élettel és a halállal, majd beletörődik, összegez és lezárja motívumait). A ciklus egyik jellemző darabja a Hajnali Részegség. LETÖLTÉS
|
| |||||||